Sokan úgy vélik, hogy a látás diagnosztizálására olyan embereknél van szükség, akiknek bármilyen vizuális problémájuk van. Azonban mindenkinek javasolt, hogy bizonyos időközönként részt vegyen egy szemészeti vizsgálaton. A fénytörési hibákban szenvedő betegeknél ez szükséges az optimális látásjavító program kiválasztásához. Az egészséges látó rendszerrel rendelkezők esetében viszont a szem egészségének felmérése és az egyes kórok korai stádiumokban történő azonosítása érdekében végeznek vizsgálatot. Szemészetnél az alapvizsgálat fizikai és műszeres is egyben, aminek során a szem szerkezetét és működését ellenőrzik.
A kivizsgálás megkezdése előtt, az orvos megbeszélést folytat a beteggel, amiből megpróbálja kideríteni, hogy mi zavarja, valamint tisztázza, hogy vannak-e krónikus betegségek vagy szemproblémák. Ezt követően, a szakember elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Ez általánosan egy standard eljárással, a szem fénytörési hibáinak mérésével kezdődik.
Ez lehetővé teszi a beteg szemén a pontos fénytörés meghatározását egy professzionális berendezés, az autorefraktométer segítségével. Ezután egy tonométerrel elvégezi a szemben uralkodó nyomás érintkezés nélküli mérését. A látásélesség ellenőrzéséhez gyakran használnak olyan speciális teszttáblákat, amelyek betűket, képeket vagy más szimbólumokat tartalmaznak. Meg kell jegyezni, hogy sok szakember kétszer ellenőrzi a látásélességet.
Először az összehúzódott és aztán a kitágult pupillán (cseppek használata után). Ez lehetővé teszi, hogy a lehető legpontosabb diagnózist állíthassák fel és amennyiben szükséges, kiválasszák a korrekcióhoz szükséges eszközt. A látószervek állapotának alapvető diagnosztizálása magába foglalja a retina alapos tanulmányozását. Ezen kívül a szakember réslámpával megvizsgálja a szem szerkezetének állapotát. Ez lehetővé teszi a szemhéjak, a szempillák, a kötőhártya, a szaruhártya, az írisz és a lencse vizsgálatát. A látássérült és az egészséges látó rendszerrel rendelkező betegek vizsgálata alapvetően egy séma szerint történik.
