A nyugati világ felfogása szerint, az ember azért él, hogy dolgozhasson. Ez elsőre elég furcsán hangzik, de kicsit jobban megnézve a társadalmak berendezkedését, máris érthetővé válik a megállapítás. Az életet több szempontból meghatározó karrierépítés maximálisan alá van rendelve minden létező személyes tevékenységnek. Sokan a baráti társaságukat, de még a házasságukat is úgy alakítják ki, hogy az a szakmájukban való előmenetelt segítse.
Itt nem igazán fér bele más hobbi tevékenység a mindennapokba, hiszen a munka az elsődleges, minden más csak mellékes száll. Viszont a keleti népek azt a logikát igyekeznek követni, hogy a munka csak egy eszköz. Tehát azért dolgoznak, hogy élhessenek. Itt már a személyes fejlődés, a kiteljesedés másabb megítélésbe tartozik. A szabadidőnek, a hobbiknak tartalma lesz. Többen vannak, akik alig várják, hogy a munkát elvégezve hazamehessenek és nekiláthassanak a kedvenc tevékenységüknek, ami számos dolog lehet.…
